"...if you are in an uncertain world, make it simple (...) If you are in a world that’s highly predictable, make it complex.” Gerd Gigerenzer
Ez teljesen illik arra, amit ismerõsöm mesélt a játszmamentes életrõl. Unalmas. Ezért találunk ki mindenféle vitát és fejfájást és betegséget. Akinek elegendõ játszmája van, nem unatkozik.
---
A fenti idézetet itt találtam: http://blogs.hbr.org/2014/10/when-a-simple-rule-of-thumb-beats-a-fancy-algorithm/ és a szerzõ egy másik interjújából idéz.
2014. okt. 3.
Speciális képzések munkanélküli mérnököknek
A finnek megint széllel szembe pisilnek.
Baracskai Zoltán szerint (aki a management guruk blogját folyamatosan követi) eljött a sekélyes tudás ideje, amikor (a munkaerõpiacon) könnyebben boldogul az, aki mindenhez ért, de mivel mindenhez alaposan érteni nem lehet, ezért mindenhez keveset ért, tehát a tudása nem egy területen mély, hanem széleskörû, de sekély.
A múltheti finn gazasági újság ezt írja: "A diplomás mérnökök körében [megnövekedett] munkanélküliség rákényszerít, hogy a tudás frissitésére [új] módszereket találjunk ki." Eddig minden rendben. A megoldással viszont gond van: "Az oktatkási minisztérium gyors specializáló iskolákat tervez."
Vagyis olyan iskolát építenek, ahol a (szûk területen mély és elavult tudással rendelkezõ) munkanélküli mérnökök új (szûk területen mély) speciális tudást szerezhetnek.
Specializálás helyet nem inkább generalizálni kellene? Vajon mennyire lesznek sikeresek ezek az emberek? Mennyi ideig lesz alkalmazható az újan megszerzett tudásuk?
Manapság, mire valaki kijön az egyetemrõl, a tudása elavul. Mire megtanultam, hogy kell tévét szerelni, már nem kellett szerelni a tévét, csak kicserélték a modulokat. Mire megtanultam a Tex-t meg a DOS-t, már piacon volt az Word 2.0 és a Windows 3.1, ami egészen más volt.
Lehet, hogy ezek az emberek 2-3 évig új szakmájukban dolgozhatnak majd (amíg a win 8.1-et felváltja 10.0), de aztán megint utcára kerülnek. Aki felismeri, hogy a kiváncsiság, a mindenhez értés, az ezermesterség többre való, annak továbbra is lesz majd kenyérre valója.
Azt hiszem a problémát majd a "gyors" szó fogja megoldani, mert speciális szaktudást (10.000 óra gyakorlatot) gyorsan nehéz szerezni, ezért majd az az új szaktudás felületes lesz, és ha mellétesz az ember még 10 ilyen gyorstalpalót, már lesz egy jó szerszámosládája az újrakezdéshez. Addig meg éljenek az adófizetõk, akik mindezt finanszírozzák.
Jó lenne talán, ha a finn minisztériumok is követnék Baracskait, vagy leglább Talebet.
Baracskai Zoltán szerint (aki a management guruk blogját folyamatosan követi) eljött a sekélyes tudás ideje, amikor (a munkaerõpiacon) könnyebben boldogul az, aki mindenhez ért, de mivel mindenhez alaposan érteni nem lehet, ezért mindenhez keveset ért, tehát a tudása nem egy területen mély, hanem széleskörû, de sekély.
A múltheti finn gazasági újság ezt írja: "A diplomás mérnökök körében [megnövekedett] munkanélküliség rákényszerít, hogy a tudás frissitésére [új] módszereket találjunk ki." Eddig minden rendben. A megoldással viszont gond van: "Az oktatkási minisztérium gyors specializáló iskolákat tervez."
Vagyis olyan iskolát építenek, ahol a (szûk területen mély és elavult tudással rendelkezõ) munkanélküli mérnökök új (szûk területen mély) speciális tudást szerezhetnek.
Specializálás helyet nem inkább generalizálni kellene? Vajon mennyire lesznek sikeresek ezek az emberek? Mennyi ideig lesz alkalmazható az újan megszerzett tudásuk?
Manapság, mire valaki kijön az egyetemrõl, a tudása elavul. Mire megtanultam, hogy kell tévét szerelni, már nem kellett szerelni a tévét, csak kicserélték a modulokat. Mire megtanultam a Tex-t meg a DOS-t, már piacon volt az Word 2.0 és a Windows 3.1, ami egészen más volt.
Lehet, hogy ezek az emberek 2-3 évig új szakmájukban dolgozhatnak majd (amíg a win 8.1-et felváltja 10.0), de aztán megint utcára kerülnek. Aki felismeri, hogy a kiváncsiság, a mindenhez értés, az ezermesterség többre való, annak továbbra is lesz majd kenyérre valója.
Azt hiszem a problémát majd a "gyors" szó fogja megoldani, mert speciális szaktudást (10.000 óra gyakorlatot) gyorsan nehéz szerezni, ezért majd az az új szaktudás felületes lesz, és ha mellétesz az ember még 10 ilyen gyorstalpalót, már lesz egy jó szerszámosládája az újrakezdéshez. Addig meg éljenek az adófizetõk, akik mindezt finanszírozzák.
Jó lenne talán, ha a finn minisztériumok is követnék Baracskait, vagy leglább Talebet.
2014. aug. 11.
A részlet gyönyörködtet
Minél közelebb megyek (valamihez), annál jobban tetszik.
Vegyünk mondjuk egy bonyolult problémát, egy rendszert, egy fraktált.
Vegyünk mondjuk egy bonyolult problémát, egy rendszert, egy fraktált.
2014. aug. 4.
Végül minden jó lesz
Szegényítsd el az embereket, hogy ne legyen pénzük tabletre és mobiltelefonra, de adj nekik olcsó szotyit, eljönnek akkor majd a grundra focizni.
2014. júl. 25.
Drága gyermekeim
Jó kis írás a 444-en. Nem azért jó, mert jó dolgokat állít, sõt, rossz a helyzet, és egyre romlik, hanem azért jó, mert elgondolkodtat. És minél jobban elgondolkodtat valami, annál nagyobb vitát generál, és a vita talán megoldást szülhet.
http://444.hu/2014/07/25/harom-szereny-javaslat-a-termekenysegi-trendek-megforditasara/
Szülni kellene, de nem tesszük. Én biológiailag képtelen vagyok rá, pedig 15 éve úgy hordom a hasam, mint a terhes nõk. Szeretném megszülni, és leadni a haskörfogatom, de most nem errõl van szó.
A cikk szerint egyre drágább a gyerek. Korábban a gyerek adott a szüleinek, már fiatalon termelt, idõs korukban eltartotta õket. Ma a gyerek viszi a pénzt, és ha termel, nem a szüleinek, hanem az államnak. Az anyák rabszolgagyárak, ahogy azt Finnországban érezni is lehet, a gyerek nem a tiéd, hanem az államé. A közoktatás, a városiasodás, az iparosodás vezetett oda, ahol most vagyunk, hogy egy nõ 1.35 gyereket szül életében.
http://444.hu/2014/07/25/harom-szereny-javaslat-a-termekenysegi-trendek-megforditasara/
Szülni kellene, de nem tesszük. Én biológiailag képtelen vagyok rá, pedig 15 éve úgy hordom a hasam, mint a terhes nõk. Szeretném megszülni, és leadni a haskörfogatom, de most nem errõl van szó.
A cikk szerint egyre drágább a gyerek. Korábban a gyerek adott a szüleinek, már fiatalon termelt, idõs korukban eltartotta õket. Ma a gyerek viszi a pénzt, és ha termel, nem a szüleinek, hanem az államnak. Az anyák rabszolgagyárak, ahogy azt Finnországban érezni is lehet, a gyerek nem a tiéd, hanem az államé. A közoktatás, a városiasodás, az iparosodás vezetett oda, ahol most vagyunk, hogy egy nõ 1.35 gyereket szül életében.
2014. júl. 24.
Nem az a legjobb, amit a legtöbben szeretnek
Az internettel az a probléma, hogy a hatalmas információmennyiséget nehéz rendezni. Keresõk kellenek, hogy megtaláljuk benne a számunkra hasznosat. A keresõ meg úgy mûködik, hogy azokat az oldalakat hozza találatként, amelyikre a legtöbben hivatkoznak. De egyáltalán nem biztos, hogy az a jó információ, amit a legtöbben megosztanak.
Gondoljunk bele, mennyien lájkolják Gyõzikét, és mennyien Baracskait? Pedig az utóbbi jobb ötleteket dob be, amin érdemes gondkodni.
Címadás után jutott eszembe: többen szeretik a Beatlest, mégis jobb Kowalsky/Péterfy/Magashegyi. Minket magyarokat kevesebben lájkolnak, nehezebben is jutunk be a keresõk elejére.
Gondoljunk bele, mennyien lájkolják Gyõzikét, és mennyien Baracskait? Pedig az utóbbi jobb ötleteket dob be, amin érdemes gondkodni.
Címadás után jutott eszembe: többen szeretik a Beatlest, mégis jobb Kowalsky/Péterfy/Magashegyi. Minket magyarokat kevesebben lájkolnak, nehezebben is jutunk be a keresõk elejére.
Gond - gondolkodik
Gond - gondol - gondolkodik. Milyen ügyes a magyar nyelv! A gondolkodás a gond megoldásának az eszköze? Aki gondolkodik az van? Aki nem gondolkozik, az nincs?
Na és a gondola? Azt miért így hívják?
Na és a gondola? Azt miért így hívják?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)